Elnök
Rádi Feríz
2011-től a Kiskun Kutatóközpont Kft. nemesítési osztály vezetőjeként tevékenykedik, 2020-tól a Pannon Genetic Kft. nemesítője és tulajdonosa egyben. PhD-fokozatát a Szegedi Tudományegyetemen szerezte 2021-ben „Hazai nemesítésű kukorica tenyészanyagok genetikai forrásainak bővítése innovatív módszerekkel” címmel. 2022-től a Magyar Növénynemesítők Egyesületének Felügyelőbizottsági elnöke, ugyanebben az évben „Az Év Ifjú Nemesítőjének” választották. Tagja a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektori tanácsadó testületének, 2022-től a Magyar Tudományos Akadémia Növénynemesítési osztályának köztestületi tagja. 2019-től a Vetőmag Szövetség Felügyelőbizottsági tagjává választotta.
Titkár
Polgári Dávid
Polgári Dávid az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Agrártudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Genomika tanszékének adjunktusa. Kutatási területe a gabonafajok közti ivaros úton történő génátvitel, az évelők introgressziós növénynemesítése, valamint az előállított hibridek és amfiploidok molekuláris és citológiai vizsgálata. 2022-től az IMBE vezetőségének titkáraként tevékenykedik.
Balázs Ervin
Balázs Ervin, a martonvásári Agrárkutató Központ volt főigazgatója (2015‒2021), a Gödöllői Agrárbiotechnológiai Központ korábbi alapító főigazgatója a molekuláris virológiával és a növények géntechnológiájával foglalkozó egységet vezette, amely a növény- nemesítők számára egy olyan szolgáltató létesítményt is magában foglal, ahol minden napjainkban használt molekuláris eszköz a rendelkezésükre áll. Több évet töltött külföldön, dolgozott a Cornell University, Plant PathologyTanszékén, Ithaca N.Y. USA-ban, majd IBMC Strasbourgban, Franciaországban és a Friedrich Miescher Intézetben, Baselben, Svájcban. Részt vett a karfiol mozaikvírus genomjának, többek között promotereinek feltárásában, majd a vírus 19S promoterén alapuló növényi transzformációs vektort fejlesztett ki. Az elmúlt két évtizedben számos transzgenikus vírusrezisztens növényt állított elő, például dohányt, burgonyát és paprikát. Szószólója az új technológia bevezetésének a mindennapi mezőgazdasági gyakorlatba, és támogatja a biotechnológia nemzetközileg egységes szabályozását. Több mint kétszáz tudományos értekezést publikált. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották 1995-ben, majd 2001-ben elnyerte a Blaise Pascal Nemzetközi Kutatói Tanszéket, 2005-ben pedig a Nemzetközi Biotechnológiai Intézet (Royal Society of Arts, London) előadásdíját is. 2012‒2016 között a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöki tisztségét töltötte be. A Magyar Unesco Természettudományi Bizottság elnöke volt 2021-ig.
Dudits Dénes
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont korábbi főigazgatója által vezetett molekuláris és sejtbiológiai kutatások központjában a növénynemesítést megalapozó és segítő kísérleti rendszerek kifejlesztése áll. Munkatársaival együtt az aszimmetrikus szomatikus sejthibridizációval megvalósították a nem keresztezhető fajok közötti génátvitelt. Az első hazai transzgenikus növény előállítását követően ezzel a módszerrel vírus, gyomirtó szer, szárazságtoleráns növényeket állítottak elő. Jelenlegi kutatásaik közép- pontjában az irányított mutagenezis áll, amelyben a CRISPR-Cas9 genom editálás mellett, a szintetikus oligonkleotidok által kiváltott szárazságtűrő kukorica mutációkon dolgoznak. Megalapította 1999. évben a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesületet.
Posta Katalin
Posta Katalin a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Genetika és Biotechnológia Intézetének igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanára. Rendszeres egyetemi oktatói munkáját 1985-ben kezdte. Tudományos munkájának középpontjában a természetes és mesterséges ökoszisztémákban egyaránt központi szerepet betöltő arbuszkuláris mikorrhizaképző (AM) gombák kutatása áll, fókuszálva biotikus és abiotikus stresszválaszban nyújtott szerepükre.
Pusztahelyi Tünde
Pusztahelyi Tünde a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrárműszerközpont központvezető egyetemi tanára. MSc-fokozatát biológiatudományban biotechnológusként és angol‒magyar szakfordítóként szerezte a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett PhD-fokozatot általános orvostudományokból, különös tekintettel a mikroszkópos gombaélettanra. A Debreceni Egyetem Agrárcentrumában habilitált élelmiszer- tudományokból. A kutatási érdeklődése a mikrobiológia, a mikrobiotechnológia, az agro-biotechnológia és az élelmiszer-biotechnológia széles területein rejlik. A kutatása különösen a következő területekre összpontosít: az éghajlatváltozás hatásai a mikroszkopikus gombák fiziológiájára, különösen a másodlagos metabolitok szintézisére és a mikotoxinok termelésére, valamint a mezőgazdasági gyakorlatok hatása az élelmiszerlánc mikotoxin- szennyezettségére mikotoxin eliminációs lehetőségek feltárása mikrobiális mátrixokkal.
Sági László
Sági László a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és az Agrárbiotechnológia Nemzeti Laboratórium egyik kutatásvezetője. Szakmai érdeklődése és kutatási témái a távoli és az évelő gabonafajok keresztezésétől a növények génszerkesztésén át a mezőgazdasági kórokozók által kibocsátott illatanyagok vizsgálatáig széles kört ölel fel. Külföldi munkássága során régebben részt vett a világ első génmódosított banánnövényeinek előállításában és szabadföldi tesztelésében. Az IMBE elnökségi tagjaként a bio- és géntechnológia vívmányainak szélesebb körű megismertetéséért dolgozik.
Havelda Zoltán
Havelda Zoltán jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Genetikai és Biotechnológiai Intézetének (GBI) munkatársa. Fő tudományos területe a növényi molekuláris biológia. A kutatásai elsősorban a kis RNS-ek által létrehozott szabályozási hálózat (RNS interferencia) vizsgálatára irányulnak modell- és gazdaságilag fontos növényekben. Az utóbbi években, a genomszerkesztési eljárások előretörésével, kutatócsoportjával a CRISPR/Ca9 rendszer felhasználásával irányított mutagezisen alapuló kísérleteket is végez egyszikűekben, alapkutatási és lehetséges fajtajavítási célokból.
Bíró János
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán végzett okleveles agrármérnökként 1991-ben. Diplomájá- nak megszerzése után fél évig Kanadában, az Overland Learning Centerben (Toronto) tanult, majd az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet munkatársa volt 1992-től 1996-ig. 1996-tól napjain-kig az agrárversenyszférában dolgozik felsővezetőként, jelenleg a Syngenta kísérleti vezetője Dél- és Kelet-Európában. 2006-ban szerezte meg másoddiplomáját a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán marketing szakon (okleveles egye- temi marketingszakértő). 2020-ban jelent meg „A Vetőmagmarketing és kereskedelem” című könyve. Társszerzője a „Szántóföldi növé- nyek vetőmagtermesztése” tankönyvnek (2022). Több mint egy évtizede oktat a MATE szarvasi Tessedik Campusán vetőmag- gazdálkodási szakmérnökképzésben, emellett tevékeny részt vál- lal az Agrárminisztérium Iskolakert-fejlesztési Programjában, egy XVIII. kerületi iskola tankertjének fenntartásában, a helyi közösség fejlesztésében. A növénytermesztés területén végzett példaértékű, nemzetközileg is számontartott fejlesztési és oktatói munkássága eredményeként Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetés- ben részesült (2019). A XVIII. kerület érdekében kifejtett értékes tevékenységének elismeréseként polgármesteri elimerő oklevelet kapott (2022).
